virágének bejegyzései 
Ismeretlen szerző (XVII.sz.): Kertemben nyílt piros rózsám...
Kertemben nyílt piros rózsám,,
Árnyéktartó szép ciprusfám,
Jószagú kisded violám:
Egészséggel, szép Júliám !
Nagy keserves gyászban éltem,
Amíg tőled távol éltem:
Mindazt, mit én reménylettem,
Megleltem s víg az én szívem.
Aranyszínű selymes haja,
Tejjel-mézzel folyó szava,
Piroslik mostan orcája,
Kinek bennem gerjed lángja.
Mint baziliszkusz, szemével
Megöl embert nézésével:
Így engemet szerelmével
Megsebesít tekintetével.
Frissen járó s cifrán járja,
Dicsőséggel ki vagy rakva:
Gyönyörű kedves rózsafa:
Hozzád vagyok én kapcsolva!
Sebes tűznek melegétől
A viasz olvad, hőségtől:
Így ég szívem szerelmétől
Mind éjjel-nappal, vég nélkül.
Mint drága gyémánt, gyűrűben,
Foglalva vagyon ezüstben:
Szerelmem leszen szívemben.
Neved felmetszem elmémben.
Azért szívem! te eszedben
Légy állandó szerelmedben,
Vég nélkül való örömedben,
Örülök veled éltemben.
Az idő, ládd, múlton-múlik:
Az nap is estve lenyugszik:
Szép rózsa, mely most virágzik,
Ki tudja majd hol tartózik?
Mint mezőben kinyílt virág,
Harmattól kinyúlt cipruság,
Hóval tündöklik, mint csillag,
De estvére kedve megagg.
Szintén így az bolygó világ:
Rózsa fénylik, mint szép virág:
De rövid minden vigasság,
Mert nincs benne örök jóság.
Azért míg fennáll világod,
Boldogul éljed világod,
Neked is majd meg kell halnod,
Kóróvá kell majd válnod!.
írta: jazsoli5, 2009. jún. 23. 5:55 - címkék: virágének és kategóriák: Kategória nélküli versek
-
még nincsenek kommentek
