valós bejegyzései 
jazsoli5: Napi méregcseppek...
Nem tudom, más is elgondolkozott-e már azon, hogy naponta hogyan mérgezik az életünket minden téren. Azt hiszem, és tudom, hogy nem vagyok egyedül ezzel az érzésemmel. Csak pár példán keresztül szeretném érzékeltetni valós problémáimat.
Kezdjük azzal, hogy minden családot mélyen érintett a gazdasági válság. No, nem a milliomosokra gondolok, mert egy-két millióval kevesebb még senkit nem vágott a földhöz. Az ő életszínvonaluk nemigen változott, és nem hiszem, hogy el kellett gondolkodniuk azon, hogy valamiről is le kell mondaniuk. Nem úgy, mint minket "kisembereket",akiknek családjában biztos , hogy lett munkanélküli, vagy valamelyik családtagnak kevesebb lett a munkabére - emellett emelkedett a villany, a gáz, a víz, vagy a szemétszállítás ára.
Abban is biztos vagyok, hogy nagyon kevés olyan család létezik, akinek nem kellett banki kölcsönre szorulnia - legyen ez lakáshitel, felújítási, áruvásárlási vagy személyi kölcsön. Magamból kiindulva nem feltételezem, hogy az emberek többsége felelőtlenségből vagy passzióból nem fizeti vissza a havi kölcsöndíjat - az ok,: hogy nincs sokszor miből vagy egyszerűen később kapunk fizetést.
Én már felállítottam egy fontossági sorrendet a csekkjeim között - hiszem , hogy ezzel sem vagyok egyedül -, hogy melyiket kell feltétlenül befizetnem és melyiket tudom csúsztatni.A sor elején a banki csekkek állnak, hiszen a bankkal nem lehet szórakozni. Szigorú befizetési határidőt szabnak, és ha csak egy napot is késel a befizetéssel, már forró lesz a telefonod, kapkodhatod, magyarázkodhatsz - persze ez nem érdekel senkit -, mert addig zaklatnak, míg azt nem válaszolod, hogy már befizetted. Nagyon sajnálom azokat, akik ezt a munkát felvállalják - de ez is csak munka, a pénz meg kell, mindegy milyen úton, csak legyen -, mert magamról tudom, hogy a harmadik-negyedik hívás után, már nem disztingválok, keményen válaszolgatok, sőt ha idegileg már nem bírom, a jó fenébe is elküldöm a kedves zaklatót.
Többször előfordult már, hogy vőm, aki vállalkozónál dolgozik, nem kapja meg időben a fizetését, így mi sem tudunk időben teljesíteni, egy-két napot késünk. Na, erről beszéltem eddig - jön a zaklatás. Munkaidőben a bankból, munkaidő után a behajtó veszi át telefonálgató szerepét. Amin külön kiakadok, hogy így kezdődik a beszélgetés, azonosítsa magát és felvételt készítünk a beszélgetésről. Kérdem, ha egyszer felveszem a telefont, bejelentkezem a nevemen, akkor miért kell még azonosítani is magamat? Halkan mondom, ha látom a telefon kijelzőjén, hogy magántelefonszám, már fel sem veszem, vagy az első mondatok után leteszem.
- Szégyen ide -szégyen oda, de más lehetőséget akkor épp nem találok. Bevallom nem vagyok büszke magamra, de miért csak nekem kell szégyenkeznem?
Ha reálisan akarok gondolkodni, akkor azt mondanám, hogy minden tárgyhó végéig szabnám meg a teljesítés időszakát. Igen, de akkor nem lehetne büntetni, késedelmi kamatot kiszabni. Ki tömné akkor a bankok, bankárok zsebét? Miből lehetne nagy jutalmakat, részesedéseket kifizetni ( habár a kölcsönök magas kamata, még így is szépen hozna a konyhára). Persze, akkor , ha ez így lenne - megint szegény dolgozók ellen beszélek, - , mert sok zaklatói munkahely felszabadulna!
Sokszor gondolkodom azon is, ha sikerül határidő előtt feladnom a pénzt, akkor miért nem zaklatnak például azzal, hogy megköszönik.
Még egy picit a bankokról. A fizetésemet bankba utalják. Sokszor előfordult, hogy hétvégére esett a kifizetés - tudom, az előtte való napon meg kellett volna kapnom a pénzemet - , de volt, hogy csak kedden jutottam a fizetésemhez. Akkor most megint kérdezem: a banknak miért nem kell késedelmi kamatot, vagy ködbért fizetnie nekem, mivel a pénzem simán két-három napot kamatozott nekik?
Tehát akkor miről is beszélünk? A bankban kotlanak a pénzemen, nekik fial, és utána engem még jól meg is büntetnek. Nem is értem, miért vagyok én ezen fölháborodva?
Ja, amin még külön beájultam, hogy egy napi késés után már kiküldik a fizetési felszólítást - de legutoljára olyan levelet is kaptunk, hogy fizessünk 800 - Ft.-ot, mert annyiba került a postázása. Ilyenkor kibújik belőlem az ördög. Kértem én, hogy szólítsanak fel? Kértem én, hogy levelezzenek velem? Egyszerű, határozott a válaszom: Nem!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
No, az Elektromos Művekkel is csak gondom akadt, mióta átalánydíjas lettem. Míg jött a villanyszámlás - ki ne ismerné - leolvasta a villanyórát, majd jött a csekk.Most évente több tízezer forintot kell ráfizetnem, mondván hogy túlfogyasztásom volt. Két évig tűrtem, részletfizetésért esedeztem. De idén betelt a pohár! Olyan magas összeget hoztak ki túlfogyasztás gyanánt, hogy még jó, hogy nem kaptam agyvérzést vagy szívinfarktust az éves számla elolvasása után.
El kell mondanom, hogy évek óta nincs új beruházás otthonomban - ugyanazok a gépeink vannak, amik eddig is voltak. De, havi szinten kimutattak 550KW fogyasztást. Mikor egyeztetni mentem, megkérdezték, hogy mi a fenét csinálok én?, talán valami otthoni vállalkozásom van?, vagy az egész háztartásom gépesített?, esetleg légkondim van? A válasz sem ez, sem az.
A nóta vége az lett, hogy visszaálltam havi lejelentésre, vállalva a telefonköltséget és lejelentem az óra állását.Minő érdekes dolgot tapasztaltam! Havi szinten jó, ha a 380KW fogyasztást elérem. És megint elkezdek gondolkodni, hogy is van ez? Hogyan is működnek kis országunkban a dolgok? Itt egy a lényeg, hogy fizess!!
Ugye nem baj, ha nem firtatom azt, amit eddig sem tudtak elmagyarázni nekünk, a járulékos költségeket?
A jegyellenőrökről is van véleményem. Ha fölszáll a két " szekrény ember" a járműre, még ha rendben is van a szénám, szinte frászt kapok. Az eset a középiskolás fiammal történt.
Úgy egy hónapja, ha az új bérletet meg kell venni, az iskolába menet, reggel történik. Ezen a reggelen is így indult a nap. Bérletpénztár - bérlet vétel. Aztán gyors bérlet kitöltés, mert ha nincs diákigazolvány szám büntetnek.A gyerek nagy sietségében elírta a számokat, mivel jött az a fránya vonat. Most persze nem késett! Mit ad isten, a jólelkű ellenőr is fölszállt, majd hozzáfogott munkájához. Mikor a gyerekhez ért kijelentette, ez nem a te bérleted, kivonom a forgalomból, büntetést kell fizetned? Van nálad 6000 - Ft ? A fiam kérte, hogy írja át a számot,hisz most vette a bérletét. Nem lehet - volt a válasz. Akkor kérek egy pótjegyet - esdekelt a kamasz. Nálam nem lehet jegyet venni! - válaszolt kategorikusan az ellenőr. Mi a vége? Szerintem mindenki egyből rávágja: büntetés! 6000Ft büntetés, 6000Ft pótdíj, 131 Ft áfa. A legjobb, hogy nem csak a büntetést kell kifizetnem, de még új bérletet is kellett vennem. Hát ennyit az emberségről!
És megint csak gondolkodom. Miért is nem lehetett átjavítani a számokat és ellátni kézjeggyel? Mielőtt bárki szemrehányást tenne, tudom, megértem, hogy az ellenőr is emberből van, jutalékrendszerben dolgozik, neki is meg kell élnie valamiből. De, amit hiányolok az a mérlegelés, a segítés.Egyszerűbb a hatósági közeget eljátszani - megfélemlíteni egy gyereket. Tisztelet a kivételnek, mert ilyenekkel is találkozhatunk!
A legédesebb sztorim a napokban esett meg velem. És megint visszakanyarodok a telefonos zaklatáshoz, mert ezt el kell mesélnem.
Hétköznap délelőtt, telefon csörög, magántelefonszám, naivan felveszem. A biztosítóból keresnek, hogy nem fizettem még be az esedékes negyedéves részletemet. Először levegőt sem kaptam, végigfutott rajtam a hideg.
Ja , persze - jutott eszembe az otthon biztosításról van szó. Sajna, ebben a hónapban ez is a csúsztatott csekkek közé került. A legjobb tudomásom szerint 60 nap áll a rendelkezésemre, hogy teljesítsek. Akkor most mit is akarnak tőlem? Azt, hogy minél előbb fizessem be! Elöntött a pulykaméreg - miért zaklatnak a saját pénzemért, amivel nem vagyok elkésve? A biztosító nem adott nekem kölcsönt, akkor miért háborgat? Miért figyelmeztet, hogy minél előbb fizessem be! És ha én nem akarom, vagy nem tudom - akkor mi történik? Felháborító, hogy már a biztosító is erre vetemedik!
És megint a gondolataim: családommal elég sokat utazunk. Főleg egyénileg. Ilyenkor mindig utasbíztosítást kötünk, mert az ördög nem alszik, szokták volt mondani.Érdekes, hogy amikor épen és egészségesen hazatérünk, a biztósítoknak eszükbe sem jut, hogy valamennyit visszatérítsen ebből a befizetett összegből. De nemcsak ebből, hanem bármilyen biztosításból, ha mondjuk egy záros határidőn belül nem kerülünk bajba.Ilyen érdekes dolog például az autók kötelező biztosítása. Ugye sokunknak nem ismeretlen e témakör? Kérdezem, ha baleset vagy károkozás nélkül autózunk, akkor miért emelik évről-évre a biztosítási díjat? Miért kell évvégén rohangálni, biztosítót váltani, hogy kevesebbet kelljen fizetnünk? Miért nem lehet megbecsülni és megtartani az ügyfeleket? Miért kell ilyen helyzetet teremteni? Ki büntet kit?
Elnézést kérek azoktól, akiket esetleg akaratlanul is megsértettem, de van erre egy jó mondás: "Akinek nem inge, nem vegye magára".
