négysorosok bejegyzései 
jazsoli5: Nagymamákról - nagymamáknak II.
jazsoli5: Nagymamákról-nagymamáknak
Ó, ti kedves nagymamák
fohászunk hozzátok száll.
Maradjatok még velünk soká,
meséljetek tovább-tovább!
Virágot szedek kertemben
illatosat, a legszebbet.
Neked viszem lelkesen
ajándékba kedvesen.
Mamikám kalácsot sütve
a lakást illattal megtöltötte.
Száll a liszt-köd fölötte,
a szívét is belesütötte.
Te virágokat becéző,
fa levelét simogató,
állatokat gyógyító,
unokákat szerető.
Mikor nagyanyóhoz megyek
szívem bolondul megremeg.
Azt dobogja egyre-egyre,
szeretlek mindörökre!
Ha hozzád megérkezem
öledbe bújok csendesen.
Cirógatom fáradt kezed,
szemedről lecsókolom a könnyeket.
Nagyanyó a szobában ülve
pulóvert kötöget télire.
Ölelje, simogassa azt, aki hordja,
ne fázzon ám: Pisti, Marcsi, Julcsa!
Este a rózsafüzért morzsolja,
kezét imára kulcsolja.
Áldást kér családjára,
csendességet, békét a világnak!
Nézlek,
Csodállak,
Ölellek,
Szeretlek!
Köszönöm, hogy életet adtál,
felneveltél, vigyáztál rám.
Mindig egyengetted az utam,
mellettem álltál, ha bajban voltam.
Álmomban virágos réten jártam,
a virágok mind felém hajoltak,
lágyan, csendben súgták a fülembe:
hogy ma csak velük köszöntselek.
Kicsi szívem nagy titkát
elmondom ma, nagyikám.
Azért remeg kicsi szívem,
hogy te mindig itt légy velem!
Melegebben süt ma a nap,
szívem is hevesebben dobban.
Kezemben egy szál virág,
így köszöntlek nagymamám.
