Mottó bejegyzései 
Henry Wadsworth Longfellow: A természet
Mint nyájas anya, ha letelt a nap
ágyhoz vezeti apró gyerekét,
ki menne már, de ellenkezne még,
tört játéka a padlón ott maradt,
az ajtón át is arra nézne csak, -
csillapitó vigasznak nem elég
ha bátorítják: lesz helyette ép,
szebb lesz talán, de több gyönyört nem ad.
Igy bán velünk a természet, keze
játékainkat sorba elszedi,
s pihenni úgy kisér, oly kedvesen,
menjünk, maradjunk, nem tudjuk mi se:
elménk se érti, álommal teli,
hogy nő fölé a messzi rejtelem.
/Ford.: Fodor András/
Orphikus himnusz: A Természethez
Természet, mindennek az anyja, te, sokleleményű,
mennyei, felséges, soktermő, isteni úrnő,
mindenen úr, kin semmisem úr, sugarazva vezérlő,
mindenigázó, fő isten, tisztelve örökké,
férfidicsőítők, első-született, örök, ősi,
éji, sokat-próbált, átfogni-nehéz, aki fényt hintsz,
könnyű bokával halk nyomokon kanyarogva ki surransz,
istenek ékesítője, dicső, végnélküli vég, te,
társa te mindennek, s egyedül társnélküli mégis,
önmagad apja, apátlan, víg, ragyogó, legerősebb,
kedves szembejövő, sokrétű, bölcs, szövevényes,
teljesítő, fenséges, tápláló, vezető szűz,
jog te, magadnak-elég, meggyőző, soknevű kellem,
fenn az egen, meg a földön alant, meg a tengeren úrnő,
nagyranövesztő, dús, buja érettségre kibontó,
apja te, anyja te mindennek, nevelő dajkája,
könnyű-szülésre vivő, évszakkezdő, magot ontó,
sokművészetű formáló, termő, csoda szellem,
jóeszű, mozdító, sokban jártas, nemenyésző,
elrohanó folyamárt kavaró örök örvényekben,
mindenenátömlő, kerek, egyre csak átalakuló,
szépszékű, minden döntést maga teljesítő, nagy,
úr jogaras fejedelmeken is, dörgő, legerősebb,
nemremegő és mindenen úr, végzet, tüzetontó,
nemmúló élet s nemmúló gondviselés is,
egybe te vagy minden, mert egymagad alkotod ezt mind.
Kérlek azért, hozd, úrnő, ó, boldog virulásban,
hozd az egészséget meg a békét, minden újultát.
/Ford.: Ritoók Zsigmond/
Váci Mihály: A természet
Egy völgyet látok. A kék délutáni
fényben égnek a fűzfák halinái.
Dőlnek a széltől az erdei fák, hogy
hihetném azt, vonulnak elefántok.
Szinte hallani: - harapják a földet,
vad álkapoccsal fogódznak a zöldek
körül a tájba: - a keselyű tartja
zsákmányát így, s borzoltan lebeg rajta.
Sárgán a tigris osonású pára,
befalt hús bűzét leheli pofája,
lopakodik a völgybe rekkent hőség,
nyomán sörétek pattognak, a szöcskék.
Erős, falánk, ragadozó természet
még mindig a szelidített természet:
egészségesen lopja és megvédi
mi a világból koncként megmaradt néki.
Nézem: - mintha még vívna, hadakozna,
pedig olyan csak, mint a vadász sólyma:
a zsákmányt égről leteszi a földre,
beletép egyszer, - s elveszik előle.
Áprily Lajos: Természet
Csudáltalak ezer szemmel,
ezer szemű szerelemmel.
Két szemel most alig látlak,
már csak emlékként csudállak.
Mottó
"Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te, s mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz!"
(Petőfi Sándor: A Tiszta)
írta: jazsoli5, 2008. márc. 28. 15:17 - címkék: mottó és kategóriák: Mottó
-
még nincsenek kommentek
