Verscsokor a természetről

• Blog oldal
• Archívum
• 

Catullus: Lesbiához

Életem, esküdözöl ma nekem, hogy víg szerelemben
   élsz te örökre velem s élhetek én teveled.
Istenek, adjátok, hogy igaz legyen ez,- ne igéret,
   mondja ma őszintén, lelke lehellje a szót,
hogy le ne hulljon e szent kötelék rólunk soha többé,
   tartson e hű szerelem, védjen egy életen át.
 
/Ford.: Radnóti Miklós/
 

Catullus: Furius s Aurelius

Furius s Aurelius, Indiát is
kik Catullusszal beutaztni vágytok,
hol kelet hullámai messze zúgva
   söprik a partot, 
 
s lágy Arábiát is, a skytha földet
és hol a parthus nyilaz és a hyrcán
és a tengert, mit belefolyva fest a
   hétvízű Nílus:
 
elkisérnétek, ha az Alpok ívén
túl a nagy Caesar remekét csodálná,
bár a Rajnát lássa s a vad britannok
   messze hazáját.
 
Ó, ti, kik mindent, mit az istenek majd
elhatároznak, velem együtt élni
készen álltok, szót vigyetek s ne jó szót
   szép szeretőmnek.
 
Boldoguljon hát a buják hadával
élve, háromszázat ölelve által,
kik közül egyet se szeret, de mindnek
   tépi a gyomrát:
 
és szerelmem már ne kivánja tölem,
mert hibájából szakadott le , mint rét-
szélen- elhúzott- ekevas- sebezte
   karcsú virágszál.
 
/Ford.:Devecseri Gábor/
 
 
 
 
 
 
  
 

Catullus: Lányhűség

Catullus: Szegény Catullus

Szegény Catullus, itt a perc, nyugodj már meg,
s hidd elveszettnek azt, mit elveszettnek látsz,
hiszen vidám napok ragyogtak egykor rád,
míg arra jártál, merre kedvesed hívott,
ki kedvesebb nekem, mint bárkinek bárki,
a tréfa járta akkor, édes élet volt,
kivánta ő is azt, amit te kívántál,
 
 
Bizony vidám napok ragyogtak egykor rád.
Ő már nem óhajt, hát te is, bolond, hagyd el,
ne fuss utána, hisz szökik, ne légy gyáva,
légy eltökélt, keményszívű, szilárd végre.
Élj boldogan, szerelmesem, Catullus már
szilárd, nem üldöz, ellenedre nem kérlel:
 
csakhogy neked, te bűnös, fájni fog, hogy majd
nem szólogatnak éjjelente: élet lesz
az életed? ki látogat? ki tart szépnek?
kit fogsz szeretni, és kié leszel, kit fogsz
csókolni, és kinek harapsz az ajkába?
Te légy konok, Catullus? és ne enyhülj meg.
 
/Foed.: Devecseri gábor/ 
 
 

Catullus: Kérded, Lesbia

Catullus: Éljünk, Lesbia