Catullus kategória // Verscsokor a természetről

Catullus bejegyzései

Catullus: Gyűlölök és szeretek

Majd szátokba és seggetekbe fúrom,

rongy Aurélius és te férfiringyó

Furius, kik a verseim miatt, mert

kissé pajkosak, engem is puhánynak

véltek. Mert a kegyes poéta légyen

tiszta, és ne a költeménye! arra

nincs szükség: sava-borsa úgy van éppen,

hogyha csintalan és ha nem szemérmes,

ám a kéjre fölingerelni képes:

nem kis gyermekeket, de azt a bundást,

ki nem tudja emelni lomha tagját.

S míg olvastok ezernyi csókjaimról,

azt, hogy férfi vagyok, nem értitek meg?

Majd szátokba és seggetekbe fúrom.

/Ford.:Devecseri Gábor/

írta: jazsoli5, 2009. máj. 20. 7:04 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Gyűlölök és szeretek

Rádbízom magam és reád szerelmem:

vedd, Aurelius, és csak arra kérlek,

hogy ha bármit is, egyszer is kívántál

tisztán tartani, ezt a kisfiúcskát

őrizd meg nekem és vigyázz reá jól.

Nem mondom, hogy a nép miatt: azoktól

nem tartok soha, kik saját ügyükben

lótnak-futnak a város útjain, de

tőled rettegek és dühös rudadtól,

mely jó s rossz fiút egyaránt ijesztget.

Mozgasd hát csak, amerre tetszik, úgyis

készen áll mindég, ha kimégy. Szerényen

kérlek, hogy csak ez egy fiút kíméld meg.

Mert ha rosszakarat s vak őrület tán

oly nagy bűnbe sodorna téged, álnok,

hogy csúf csellel az én fejem kihívjad,

jaj, akkor, te szegény, te szörnyűsorsú,

lábad szétvonatik, kapud kitárul

s retkek rontanak és halak be rajta!

/Ford.:Devecseri Gábor/

írta: jazsoli5, 2009. máj. 20. 6:55 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Gyűlölök és szeretek

Calvus, csak ne szeretne két szememnél

jobban szívem, ajándékod miatt úgy

gyűlölnélek, akár Vatinius: mondd,

mit tettem gonoszat? Szavam hibázott,

hogy költők özönébe fojtanál? Szólj!

Isten verje meg a cliensedet, ki

csőstül küldte reád a bamba verset.

Úgy sejtem, hogy a Sulla litterátor

új és nagyszerű küldeménye volt ez,

és ha így van, a baj se fáj: öröm már -

nem ment kárba, gyümölcsig ért a munkád.

Megborzongat e könyv, az istenekre!

S nem másért adod ezt Catullusodnak,

mint hogy halva terüljön el, de tüstént,

Saturnus ragyogó nagy ünnepére!

Ily könnyen, te kaján, nem úszod ezt meg:

pitymallatkor a könyvkereskedőkre

rontok s náluk a Caesiust, Aquinust,

Suffenust s ami méreg, összegyűjtöm,

ezzel torolni vissza küldeményed.

Közben meg takarodjatok, de rögvest,

honnan kajla bokátok eddig eljött,

századunk megölői, rossz poéták!

/Ford.: Kardos László/

írta: jazsoli5, 2009. máj. 19. 7:02 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Gyűlölök és szeretek

Marrucinus Asinius, be csúnya

balkezed van! a víg borozgatónak

kendőit cseni el, ha félre nézek.

Jó élcnek hiszed ezt? te bamba, tévedsz:

ízetlen dolog és alávalóság.

Nem hiszed? Ha nekem nem, itt a bátyád,

Pollio, neki higgy: fizetne teljes

egy talentumot is, hogy elfeledjék

tolvajlásaid: ő derék ivótárs,

tréfához, csevegéshez ért. Ezért hát

sokszáz hendecasyllabusra számíts,

vagy küldd vissza azonnal:

vágyom rá, nem amért olyan nagy érték,

ám emlék szeretett barátaimtól.

Mert kendőket adott nekem Fabullus

és Veraniusom, Hibériából

küldötték: s ezeket szeretnem illik,

mint Veraniusom s Fabullusocskám.

/Ford.: Devecseri Gábor/

írta: jazsoli5, 2009. máj. 19. 6:52 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Gyűlölök és szeretek

Varus barátom elcsípett a fórum

sarkán, hogy bemutassa új szerelmét.

AFFÉLE nőcske, első pillanatra

láttam, de nem rút és nem ostobácska.

Hogy összejöttünk, tarka szóbeszéd közt

előkerült: mi hír Bithyniában,

miképpen éltem én e tartományban

s vajon zsebemnek volt-e haszna benne?

Elmondtam úgy, amint van: nincs remény rá,

hogy a praetor, vagy bárki, a kíséret,

hízott zsebekkel térjen vissza onnan,

főként mivel galád személy a praetor,

ki fittyet hány, fütyül kíséretére.

"De mégis - mondták -, biztosan szereztél

egynéhány hintó-hordozó legényt, az

magától értetődik." Én a lánynak

uras szerepben vágytam tetszelegni,

s így válaszoltam:"Már csak jobb sorom volt,

hogy - bár sovány vidékre is vetődtem -

ne tudtam volna nyolc legényt szerezni."

Pedig nem volt sem ott, sem itt egyetlen

szolgám, ki nyeszlett székem szúkirágta,

törött nyelét nyakába vette volna.

Most szólt a lány, mint az ILYFÉLE nőknél

szokás:"Catullus édes, Serapishoz

hintóznám, kérlek, add kicsit ma kölcsön

szolgáidat!" "Megállj no - szóltam akkor -,

hibásan mondtam azt, hogy ők enyémek,

mert mindmegannyi Cinna cimborámé.

De állításom nem nagy tévedés volt:

övé, enyém, mit számít az valóban?

Így is sajátomként használom őket.

De mily rosszmájú, kínosan pedáns vagy,

hogy el nem nézel egy kis nyelvcsuszamlást!"

/Ford.:Dsida Jenő/

írta: jazsoli5, 2009. máj. 17. 13:40 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Gyűlölök és szeretek

Ó, Veranius, annyi jóbarátnál

százszor többrebecsült igaz barátom,

megjöttél haza, házi tűzhelyedhez,

hű testvéreidet s öreg szülődet

újra látni? Bizony meg, Ó, be jó hír!

Látlak, hallak: Ibériát regéled

majd épségben, a törzseket, csatákat

- mint szokásod -, a tájat: átölellek,

s édes szád, szemed összecsókolom már.

Boldogok seregében itt a földön

énnálam van-e boldogabb, vidámabb?

/Ford.:Devecseri Gábor/

írta: jazsoli5, 2009. máj. 17. 13:34 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Gyűlölök és szeretek

Kérded, hány ölelésed kéne nékem

ahhoz, Lesbia, hogy szívem beteljék?

Kérdjed, hány a homokszem a kiégett

pálmás Libya messze sivatagján,

hol bús nap tüzesíti ős királyok

sírját s templomok ódon kőpárkányát:

kérdjed, hány lesi csillag titkos éjen

emberek gyönyörét s dugott szerelmét:

annyi kéne szegény Catullus őrült

szívének ölelésed, hogy betelljék:

annyi, hogy se kíváncsi ész ne tudja

számon tartani azt, se rontó, rossz nyelv.

/Ford.:Babits Mihály/

írta: jazsoli5, 2009. máj. 17. 13:29 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Gyűlölök és szeretek

E kis hajó, mely itt pihen, barátaim,

beszéli, hogy miképpen egy se, fürge volt,

s ha vízreszállt, a többi deszkaszálakat

lehagyta mind, akár evezve szállt-suhant

az áron át, akár vitorla szárnyain.

S tagadja, hogy tagadja vészes Adria

szegélyezte ezt a Cyclasok szigetjei,

nemes Rhodos s a szörnyű thrák Propontis és

a zord, viharsöpörte Pontus öble, hol

hajócska majdan ő, előbb levélhajú

ligetke volt: mivel Cytorus ormain

sűrűbeszédű lombja suttogott sokat.

S regéli: róla jól tudod, te pontusi

Amastris ezt, s te is, Cytorus erdeje:

először ott meredt - beszéli - bérceken,

vizedbe mártogatta új lapátait,

s urát utána vitte-vitte, féktelen

heves habok sodrát hasítva végtelen,

akár a jobb, akár a bal lepelbe fútt

a szél, akár ha Jupiter kegyelmesen

feszítve mind a kétfelől kötélzetét,

kapott belé: a parti istenek felé

sosem suhant fohásza, míg a távoli

vizek felől e tiszta tóhoz érkezett.

A múltja ez. De most szelíd magány ölén

öregszik, itt ajánlja föl magát neked,

iker-fi Castor és ki Castor ikre vagy.

/Ford.: Devecseri Gábor/

írta: jazsoli5, 2009. máj. 15. 5:59 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Gyűlölök és szeretek

Oly kedves nekem ez, miként a fürge

lánynak volt az arany gyümölcs, amelyről

mondják: végre a szűz övét megoldta.

/Ford.:Devecseri Gábor/

írta: jazsoli5, 2009. máj. 15. 5:55 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Gyűlölök és szeretek

Ó, ki kedvesemé vagy, kis madárka,

ó, ki játszva ölel magához ő, kit

gyakran ingerel és kinek kisujját

nyújtja, hogy dühösen csipogva csipkedd! -

amikor gyönyörű egyetlenemnek

kedve támad eképpen szórakozni

- tán, hogy bánatait felejtse kissé

s gyötrő lángja belül szunnyadjon addig -,

bár tudnék veled én is elmulatni

s űzhetném el a bút nehéz szívemről.

/Ford.:Dsida Jenő/

írta: jazsoli5, 2009. máj. 15. 5:50 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Gyűlölök és szeretek

Kit lepjek meg e kedves új kötettel,

mit simára imént csiszolt a horzskő?

Csak téged, Neposom, hiszen te szoktad

semmiségemet becsülni kissé,

már akkor, hogy egész Itáliában

mertél egymagad összefogni minden

kort három - Jupiter! - tudós kötetbe,

nagy munkával. E kis kötet tiéd hát,

bármi s bármit is ér. S te add, kegyes szűz,

hogy több századot is megérjen egynél!

/Ford.:Devecseri Gábor/

írta: jazsoli5, 2009. máj. 15. 5:42 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Rabság betege

Lesbia, gazságod úgy megrontotta a lelkem,

s szívem a rabságnak oly igazán betege,

hogy többé sose áld, lennél bár angyal ezentúl

és a szerelme se fogy, bármi piszokba merülsz.

/Ford.: Szabó Lőrinc/

írta: jazsoli5, 2008. nov. 10. 6:20 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Lányhűség

"Senki sem!" - esküdözött -"Nem lesz más senki a férjem,

még Jupiter se, ha jő!" - esküdözött a leány.

Esküdözött, de amit nő súg szeretője fülébe,

szélbe írott betű csak, rajz rohanó vizeken.

/Ford.: Szabó Lőrinc/

írta: jazsoli5, 2008. nov. 10. 6:09 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Büszke légy!

Elég, te őrült! Térj eszedre! Mit jajgatsz!

Szegény Catullus, ami veszve, hadd vesszen!

Arany napokkal tündökölt a múlt benned,

mikor vidám sétákra drága lánykád vitt,

s emléknek is mily szép a sok bolond játék,

amit te kértél és a lány se tiltott meg!

Arany napokkal tündökölt a múlt benned.

Minden tilos ma: te a vágyakat tiltsd meg,

ne űzd, ha fut, ne roppanj össze félholtan,

hanem, magad megedzve, büszke légy, vas-szív!

Isten veled! Catullus íme már vas-szív,

nem hajszol és nem koldul már, ha eldobtad:

majd sírsz te, sírsz majd, hogyha senki sem kíván!

Jaj, jaj neked, gyalázatos! be rossz sors vár!

ki fog utánad járni? és ki lát szépnek?

kit fogsz szeretni? ki szeret meg úgy, mint én?

kapsz csókot? ajkat, hogy sebesre csókolhasd?

Légy csak, Catullus, büszke és erős vas-szív!

/Ford. Szabó Lőrinc/

írta: jazsoli5, 2008. nov. 10. 5:58 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Szerelem és gyűlölet

Gyűlölök és szeretek. Miért? Nem tudom én se, de érzem:

így van ez, és a szívem élve keresztre feszít.

/Ford.: Szabó Lőrinc/

írta: jazsoli5, 2008. nov. 10. 5:55 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Szerelmes levél

Szeretném, szívem, édes Ipsitillám,

drága gyönyörűségem, ha ma délben

meghívnál puha ágyad örömébe.

De vigyázz, ha fogadsz, ki ne csukjon

a házadból valami új gavallér,

s te se menj sehová, de otthon ülve

készülj máris a gyönyörünkre, készülj

üdvözülni kilencszer egyhuzamban.

Ha viszont mehetek, üzenj azonnal:

itt fekszem, teli hassal, s bősz szerelmem

szinte átdöfi ingem és kabátom.

/Ford.: Szabó Lőrinc/

írta: jazsoli5, 2008. nov. 3. 11:59 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Meghívó

Be jól ebédelsz holnap, ó Fabullus,

nálam, ha kegyben állsz az isteneknél.

Ám az ebédet hoznod kell magaddal:

pompás ebédet, bort és víg kacajt is,

de főként, jól jegyezd meg, szép leánykát.

Mondom, ha mindezt elhozod, barátom,

jól étkezel majd, mert bizony Catullus

erszényét már a pókok is beszőtték.

Viszont igaz baráti szívre lelsz itt,

sőt izgatóbb, kecsegtetőbb dologra:

egy illatszert adok, melyet Cupido

s Venus ajándékozott kedvesemnek,

s melyet szagolván, arra kérem Istent,

Fabullus: változzál egészen orrá.

/Ford.: Dsida Jenő/

írta: jazsoli5, 2008. okt. 27. 10:52 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Lesbiához

Éljünk, Lesbia, és szeressük egymást:

hadd zsörtölődjenek a mogorva vének:

nem ér a szavuk egy lyukas fityinget!

A Nap megteheti, hogy nyugszik és kel:

bennünket, ha kihunytunk, semmi többé

föl nem ver soha örök éjszakánkból.

Csókot ezret előbb, utána százat,

s ezret másikat adj, és újra százat,

ezret újra utána, s újra százat,

s ezrek ezre ha csattant már a szánkon,

belezavarodunk a számolásba,

s jobb ha nem sejti az irigy gonosz, hogy

ennyi csók is létezik a világon.

/Ford.: Szabó Lőrinc/

írta: jazsoli5, 2008. okt. 19. 11:53 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Lesbia verebe

Kedvesem gyönyöre, veréb, te, kedves

játszótársa, kit a keblén melenget,

kinek ujja-hegyét csókolni nyújtja

s akit iszonyú csőr-csatákra bőszít,

mikor, vágyaim őre, tudja isten

mily vad szórakozások vigaszával

űzni vágyik a bánatát s hiszem, hogy

enyhít csakugyan égő szíve lázán:

játszhatnék veled éppúgy én is, óh, bár

könnyítném vele bús szívem keservét!

/Ford.: Szabó Lőrinc/

írta: jazsoli5, 2008. okt. 19. 11:48 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Nyomorult Catullus

Nyomorult Catullus, az őrjöngést hagyd abba már,

S amiről látod, elvész, tudd, hogy elveszett.

Volt úgy, hogy napjaid fehér fénnyel ragyogtak,

Mikor ott jártál, ahol vonzott az, akit

Szerettünk, ahogy többé asszonyt nem szeretnek.

Volt akkor köztünk sok bolondozás,

Amit te akartál, de nem vetett meg ő sem.

Napjaid igazán fehér fénnyel ragyogtak.

Most már nem akar, te se akard, tehetetlen,

Űzni az elszökőt és élni nyomorultan,

De lelked konok tűrésre tökélve bírd ki.

Isten veled, tehát, Catullus már kibírja,

Nyomodban nem jár, nem hív majd, ha viszolyogsz -

De fájni fog neked, ha nem hív senki sem.

Jaj neked, bestia! mi vár rád, milyen élet?

Ki akar még? kinek leszel még gyönyörű?

Kit fogsz szeretni? mit mondanak majd, kié vagy?

Kit ölelsz? kinek ajkát harapod?

De te, Catullus, tudd hogyan kibírni.

/Ford.: Vas István/

írta: jazsoli5, 2008. szept. 16. 20:57 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Caius Valerius Catullus: Lesbia madárkája

II.

Kedvesem szemefénye, kis madárka,

kit dédelget, ölében annyiszor tart,

hogy megcsípd, neked adja ujjahegyét és

éles kis harapásra ingerelget,

ha szívem ragyogó szerelme, édes

játékkal veled így mulat, hiszem, hogy

enyhet vár lobogó tüzére, csöppnyi

vígaszt kínteli bánatára: bárcsak

játszahtnék veled én is úgy, akár ő

és lelkem szomorú baját csitítnám.

III.

Sírjatok Venusok, ti is Cupidók

és minden szerelemtudó halandó.

Kedvesem madarát siratni jertek,

kedvenc kis madarát a kedvesemnek,

kit jobban szeretett saját szeménél,

mert mézszavú volt s parancsolóját

úgy ismerte, akár a lányka anyját.

Nem mozdult soha máshová öléből,

ugrált erre meg arra és csicsergett,

énekelt, egyedül csak asszonyának.

Most sötét utakon megy arra, honnan,

mondják: senkise térhet újra vissza.

Átok rátok, az Orcus éjjelében

minden keservet elnyelő vad árnyak:

íly szép kismadarat raboltatok most.

Jaj, gonosz vakeset! szegény madárka!

hölgyem szép szeme most vöröslik és a

sírástól temiattad ég dagadtan.

írta: jazsoli5, 2008. júl. 10. 11:26 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - 2 komment

Catullus: Gyűlölök és szeretek

Gyűlölök és szeretek.Kérded tán, mért teszem én ezt.

Nem tudom, érzem csak: szerteszakít ez a kín.

/Ford.:Devecseri Gábor/

írta: jazsoli5, 2008. máj. 18. 19:29 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Lesbia egyre csak engem szíd, rólam gonoszul szól
folyton: vesszek hát, hogyha nem értem eped.
Hogy miért gondolom ezt? mivel így vagyok én is:
örökké
átkozom és vesszek, hogyha nem őt szeretem

/ Ford.:Devecseri Gábor/

írta: jazsoli5, 2008. máj. 18. 19:25 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Lesbia, férje előtt, megsértett

Lesbia, férje előtt, megsértett, tönkregyalázott
   s most az a tökkelütött ennek örülve, vidul.
Jó öszvér, ne örülj. Hallgatna, kivetve szívéből,
   józan volna, de így csak szapul és vicsorog,
nemcsak gondol rám, de amit sokkal súlyosabbnak
   vélek: még dühös is.Hát fecseg és tűzön ég.

/Ford.:Devecseri Gábor/

írta: jazsoli5, 2008. máj. 18. 19:18 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Már oly mélyre zuhant

Már oly mélyre zuhant le a lelkem, Lesbia ,vétked
és önnön gyilkos jóakaratja miatt,
hogy, ha a legtisztább lennél is, jót nem akarhat,
s légy a legocsmányabb, akkor is érted eped.

/Ford.:Devecseri Gábor/

írta: jazsoli5, 2008. máj. 18. 19:13 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Lesbiához

Életem, esküdözöl ma nekem, hogy víg szerelemben
   élsz te örökre velem s élhetek én teveled.
Istenek, adjátok, hogy igaz legyen ez,- ne igéret,
   mondja ma őszintén, lelke lehellje a szót,
hogy le ne hulljon e szent kötelék rólunk soha többé,
   tartson e hű szerelem, védjen egy életen át.

/Ford.: Radnóti Miklós/

írta: jazsoli5, 2008. máj. 18. 19:08 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Furius s Aurelius

Furius s Aurelius, Indiát is
kik Catullusszal beutaztni vágytok,
hol kelet hullámai messze zúgva
   söprik a partot,

s lágy Arábiát is, a skytha földet
és hol a parthus nyilaz és a hyrcán
és a tengert, mit belefolyva fest a
   hétvízű Nílus:

elkisérnétek, ha az Alpok ívén
túl a nagy Caesar remekét csodálná,
bár a Rajnát lássa s a vad britannok
   messze hazáját.

Ó, ti, kik mindent, mit az istenek majd
elhatároznak, velem együtt élni
készen álltok, szót vigyetek s ne jó szót
   szép szeretőmnek.

Boldoguljon hát a buják hadával
élve, háromszázat ölelve által,
kik közül egyet se szeret, de mindnek
   tépi a gyomrát:

és szerelmem már ne kivánja tölem,
mert hibájából szakadott le , mint rét-
szélen- elhúzott- ekevas- sebezte
   karcsú virágszál.

/Ford.:Devecseri Gábor/

írta: jazsoli5, 2008. máj. 18. 18:37 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Lányhűség

"Senki sem!"- esküdözött- "nem lesz más senki
a férjem,
még Jupiter se, ha jő"- esküdözött a leány.
Esküdözött, de amit nő súg szeretője fülébe,
szélbe írott betű csak, rajz rohanó vizeken.

/ Ford.:Szabó Lőrinc/

írta: jazsoli5, 2008. máj. 18. 18:32 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Szegény Catullus

Szegény Catullus, itt a perc, nyugodj már meg,
s hidd elveszettnek azt, mit elveszettnek látsz,
hiszen vidám napok ragyogtak egykor rád,
míg arra jártál, merre kedvesed hívott,
ki kedvesebb nekem, mint bárkinek bárki,
a tréfa járta akkor, édes élet volt,
kivánta ő is azt, amit te kívántál,

Bizony vidám napok ragyogtak egykor rád.
Ő már nem óhajt, hát te is, bolond, hagyd el,
ne fuss utána, hisz szökik, ne légy gyáva,
légy eltökélt, keményszívű, szilárd végre.
Élj boldogan, szerelmesem, Catullus már
szilárd, nem üldöz, ellenedre nem kérlel:

csakhogy neked, te bűnös, fájni fog, hogy majd
nem szólogatnak éjjelente: élet lesz
az életed? ki látogat? ki tart szépnek?
kit fogsz szeretni, és kié leszel, kit fogsz
csókolni, és kinek harapsz az ajkába?
Te légy konok, Catullus? és ne enyhülj meg.

/Foed.: Devecseri gábor/

írta: jazsoli5, 2008. máj. 18. 18:17 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - még nincsenek kommentek

Catullus: Kérded, Lesbia

Kérded, hány ölelésed kéne nékem
ahhoz, Lesbia, hogy szívem betelljék?
Kérdjed, hány a homokszem a kiégett
pálmás Líbia messze sivatagján,
hol bús nap tüzesíti ős királyok
sírját, s templomok ódon kőpárkányát:
kérdjed, hány lesi csillag titkos éjen
emberek gyönyörét, s dugott szerelmét:
annyi kéne szegény Catullus őrült
szívének ölelésed, hogy betelljék:
annyi, hogy se kiváncsi ész ne tudja
számon tartani azt, se rontó, rossz nyelv.

/Ford.:Babits Mihály/

írta: jazsoli5, 2008. máj. 18. 15:01 - címkék: vers és kategóriák: Catullus - 2 komment