Endre Károly: Temesvár


Kilencszer annyi éved telt el,
mint lepergetett életem.
Hány kéz rombolt le s hány emelt fel,
míg bölcsőt tárhattál nekem.

S kilencszer ennyi év alatt
mennyi mozgalmas pillanat,
csodás és rót és felemás,
ölelés, ölés, zuhanás...

Lehet-e hinni, hogy csak ennyi?
Boldogulni és tönkremenni
mily parányi történelem -

S nem tanultál meg jobbnak lenni.

Hidd el, testvérem, s tarts velem,
- erre tanít meg a jelen -
mindnyájunkért kell lenni s tenni.

írta: jazsoli5, 2012. jan. 28. 7:00 - címkék: és kategóriák: XIX. - XX. század költészetéből - még nincsenek kommentek

Még nincsenek kommentek. ()

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.






Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.

  • http://csicsada.freeblog.hu/
  • Csicsada irodalmi naplója
  • Ircsi Birodalma
  • Vicushka Blogja
  • Ibolya: Tűnődéseim
  • Zsuzso3 : Napsugár
  • Képek,Versek
  • Maya Blogja
  •