jazsoli5: Kamionos napok utas szemmel. Útiélmények, gondolatok
4. rész
Megint a komp és újra Angliába találom magamat.
Nézegetem a vidéket és az egyenházakat.
A fene a pöttyös májamat!
Eszembe jut egy hazai televíziós csatornán látott angol sorozat "Tiszta a lakásod ?" címmel. Aki akár csak egy epizódot is látott, annak nem kell elmagyaráznom, hogy milyen gyomorforgató és hányingert keltő, koszos lakást mutatnak be. Vajon, ha bemehetnék egy-egy kívülről takaros házba, mit is látnék odabent? - fut át fejemen a gondolat. Megint nem szeretnék általánosítani, távol álljon tőlem!
Félre az epés megjegyzésekkel!
Szép ország Anglia is, és ha ide születtem volna, nem is lennének kifogásaim.
Rám nagy hatással vannak az első benyomások, tapasztalatok és aszerint mondok véleményt. Lehet, hogy nem egy jó módszer valaminek a megítéléséhez, talán a mélyebb megismerés változtatna valamicskét, de érzem fenntartásaim akkor is megmaradnának.
Csütörtök van, helyi idő szerint 17 óra. Mérgelődés. Ilyenkorra már meg szokott érkezni a visszfuvar rakodási kódszáma.
- Ebből ma már nem lesz semmi! - dohog a gyerek.
Igaza lett! Nincs visszáru! Péntek délig állunk és üresen megyünk vissza a kikötőbe. Fiam mondja a magáét, mivel teljesítménybért kapnak, erre az időre nem jár fizetés. Ezek az időszakok csak arra jók, hogy növeljék a pihenőidőt, de pénz nincs. Érthető, ha ilyenkor ingerlékenyebbek a sofőrök. Ők dolgozni akarnak, nem sziesztázni!
Végre valamicske megnyugvás, hogy tudjuk hétfőre Hollandiába kell érnünk. Van munka! Én pedig boldog vagyok és örülök, mint majom a farkának, hogy ebbe az országba is bepillanthatok. Annyi szépet hallottam már róla, egyre kíváncsibb vagyok.
Calaisban kikötünk. Egy zárt kerítéssel körülvett, kutyás őrökkel védett pihenőbe állunk be. Több magyar barát is itt pihen. Ők is mesélnek:
- Ez a hely is csak viszonylag védett, mert a menekültek ide is bejutnak. Aki utazni akar - mondják - azt nem feszélyezi semmi és senki.
Valóban! Megvirradva az egyik magyar kamionból 6 potyázót szednek ki a fiúk. Nagy vonzereje van Angliának, mert ha sikerül átjutni, mindjárt segélyben részesülnek, sőt ha 3 hónap alatt sikerül munkát is találniuk, akkor esélyük van arra, hogy megkapják a letelepedési engedélyt .
Mielőtt megcéloznánk Hollandiát, vásárolni kell menni. Egy forgalmas kis utcácskában parkol le a két kocsi / mivel ugyanarra a helyre megyünk, együtt indulunk /. Nem töltünk sok időt az áruházban, de mire kijövünk mindkét autó pilótafülkéjét megpróbálják feltörni. Lehet, hogy a zárak erősek, vagy mi jöttünk meg túl hamar, de nem jutnak be. Mi már csak annyit érzékelünk, hogy kívülről nem lehet nyitni a jobb oldali ajtókat, teljesen szétbarmolták a zárakat.
Mit is tehetnénk?
Örülünk, hogy nem fosztottak ki bennünket, értékeink megmaradtak. Indulunk.
Már Belgium utait rójuk. Csinos porták, szép vidék.
Beállunk az első pihenőbe, de hideg zuhanyként ér: itt sem találni mosdót. Tehát tovább az első benzinkútig! Sietősen kapkodom lábamat és mire fellélegezhetnék rádöbbenek, hogy fizetni kell. Vissza egy kis apróért.
Két hete vagyok úton. Láttam pár női kamionsofőrt , és lassan kezdem megérteni, hogy miért férfiasodott el ez a szakma.
Én pedig kezdek beilleszkedni és alkalmazkodni ehhez a nomád élethez. Most jövök rá, hogy mennyi minden átértékelődött bennem. Amit a mindennapokban észre sem veszek, mert természetes, az jelenleg élményszámba megy.
Figyelek, mert minden érdekel és irigykedem. Érdekes, hogy a házakat itt sem vakolják - ebből adódik a téglavörös és téglabarna szín. Ha pedig változtatni akarnak az egyhangúságon egyszerűen lefestik fehérre.
Tehát nincs vakolás, nincs szigetelés, hogy spóroljanak az energiaköltségeken / nem úgy, mint mi otthon!/, mert ki tudják fizetni. A bejárt országok demokráciájában érvényesül az " élni és élni hagyni" elve.
Míg emiatt dohogok magamban Hollandiába érünk. Urkba megyünk, ez a tengerparti város az úticélunk. Úgy kapkodom a fejemet jobbra-balra, mintha egy teniszmérkőzésen lennék, és rájövök, hogy ennek az országnak megkapó, magával ragadó hangulata van.
Figyelem a csatornákat, a hagyományos szélmalmokat, aztán a tengert.
Szombat este van. Megérkezünk és leállunk egy csatorna mellett. Lesétálok a partra és legeltetem szememet a kis hajók sokaságán, ahogy némán pihennek. Mellettük vadrécék úszkálnak, fölöttük sirályok keringenek, kész csendélet.
Vasárnap besétálunk a városkába. Meglep a hollandok nyitottsága, a függöny nélküli kis házak szépsége. Bekukucskálok az ablakokon, pedig tudom, hogy illetlenség, de érdekel hogyan él egy-egy család. Harmónia és nyugodtság. Az utcán mosolygós, ráérő emberek. Ahogy elhaladnak mellettünk köszönnek. Itt mindenki üdvözli a másikat ha ismeri, ha nem. A házak előtt apró, gondozott, kerítés nélküli előkertecskék.
Közben figyelem a növényeket is, hátha sikerül valami különlegességet felfedeznem. Igen. Észreveszek egy gyönyörű fát, lehet, hogy a fenyő-félék családjába tartozik, nem tudom. Levelei hegyesek, de nem az ismert tűlevél.
Keskeny, sikátoros utcákon bandukolunk. Az utcán tárolják a kerékpárokat a gyerekek játékait, mégsem nyúl hozzájuk senki. Nálunk még a kerítés sem akadály. Latolgatom, hogy valaha is eljutunk-e erre a szintre.
Hatalmasat bóklászunk a tengerparton. Majd egy étteremben kávézgatunk, ahonnan megint csodálhatom a tengert.
Hideg van, de ez nem érdekel senkit.
A fiúk kérdeznek: - tudom-e, hogy miért nincs függöny az ablakokon?
- Persze, hagyomány.
Tényleg - mondják - ez egy tengerész hagyomány. Ugyanis az embernek mindig látni kellett, hogy mit csinál az asszony.
Viccelődöm velük. Lehet, hogy pont fordítva volt. Az asszony akarta látni az urát, nehogy időnek előtte felöntsön a garatra. Nevetünk.
Mire visszaérünk az autókhoz szinte lefagyott a fülünk, a kezünk, de megérte.
A fotók 2009. januárjában készültek
írta: jazsoli5, 2009. febr. 12. 10:27 - címkék: útijegyzet és kategóriák: Életképek
-
még nincsenek kommentek
Még nincsenek kommentek.
(
)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
