Szabó Lőrinc: Kis Klára csodálkozik
Jött a kis Klára: -Apu, adj pénzt!
- Majd holnap. - Most! irkára kell! -
Megnéztem mégegyszer a tárcám:
- Sajnos nincs. - Ő nem hitte el:
- Nincs egy pengőd? ugyan, ne viccelj! -
és hangosan fölnevetett:
-Irkára kell, hát hogyne volna!
-Kéne, de ha nincs, hol vegyek?
- No, majd anyu retikülében! -
villant fel ekkor a szeme.
De a retikülben sem volt pénz:
- Ilyet még nem láttam sose -
szólt méltatlankodva a kislány
s ahol valaha pénz akadt,
eredménytelen huzogatta
sorra mind a fiókokat.
- Csakugyan nincs - suttogta végül,
aztán kitört keservesen:
- Egy rendes házban legalább száz
pengő mindig kell, hogy legyen!
- Úgy...száz pengő...- mondtam, mulatva
és ő folytatta: - Úgy bizony,
hiszen mi nem vagyunk szegények! -
Ezt hajtogatta makacson,
majd elhallgatott, gyanakodva,
hogy mégse rendes ez a ház,
s szemében szomorúságnál
nagyobb volt a csodálkozás.
Eddig 1 komment érkezett
(
)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Ezt a verset szoktam mondani a szavaló versenyeken nagyon szívbarát jó hogy feltettétek puszi titeket